Csaltak mezőgazdasági uniós támogatásokkal?
2011. július 11.

Csikász Brigitta

Három évvel ezelőtt még nem találtak csalásra utaló nyomot a füzesabonyi rendőrök földalapú támogatások igénylésével kapcsolatban. Most viszont mégis vizsgálják, hogy jogtalanul utaltak-e ki több millió forint uniós támogatást egy aldebrői cégnek. A mezőgazdasági uniós támogatással való visszaélés nem egyedi eset hazánkban.

A Heves megyében található Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet felszámolását 2001. szeptember 18-án rendelték el. A Ratis Kft. felszámoló biztosa, Szűcs Zoltán a szövetkezet tulajdonában lévő aldebrői, tófalui, feldebrői, egerszóláti, demjéni és vécsi kivágandó szőlős területek rendbetételére 2005-ben az aldebrői székhelyű Zöld Kert Magyarország Kft-vel kötött szerződést. Szűcs Zoltán azonban – mint a hvg.hu-nak elmondta – nem volt elégedett a cég által elvégzett munkával, ráadásul a bérleti díjat sem fizette rendesen a Zöld Kert, ami miatt 2008-ban már nem hosszabbította meg a kft-vel való együttműködést. A területek rendbetételét ezután a felszámoló egy magánszemélyre, Mata Józsefre bízta.

„Elmondani kívánom,… hogy a földhivatal a haszonbérleti jogomat be is jegyezte. Ezt követően megkeresett engem Hangrád István, a Zöld Kert Magyarország Kft. képviselője és felszólított arra, hogy a területekről vonuljak le, szüntessem meg a haszonbérleti jogviszonyt és vonjam vissza a támogatásra vonatkozó igényemet, mivel állítása szerint a haszonbérleti jog és a földalapú támogatás őt illeti meg” – írta Mata József a Füzesabonyi Városi Ügyészségnek megküldött feljelentésében. Szűcs Zoltán felszámoló szerint a megkötött szerződés alapján teljesen egyértelmű volt, hogy a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet területeinek jogos használója Mata József.

A mezőgazda pedig – mint mások – megigényelte „az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú” támogatást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). Kérelmét azonban elutasították, mondván, a támogatást kiutalták már másnak. A férfi és a Ratis felszámolóbiztosa is azt állította: ekkor derült ki számukra az, hogy bár a Zöld Kertnek már nem volt szerződése, a társaság mégis 2008-tól 2010-ig minden évben bejelentette az igényét és megkapta az uniós támogatást a hivataltól. Azt viszont sem Mata, sem Szűcs Zoltán nem érti, miként adhatták oda az uniós pénzeket a szövetkezet felszámolójával jogviszonyban nem lévő Zöld Kertnek.

Mata meg is jegyezte feljelentésében: a Zöld Kert Kft. vezetője „2008-tól minden évben a fenti területekre földalapú támogatás végett igényt jelentett be az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, amelynek eredményeként a földterületek vonatkozásában túligénylés keletkezett, így a nekem járó támogatást nem folyósította a hivatal, továbbá még meg is bírságoltak.” A vállalkozó a hvg.hu-nak azt állította, amikor végre betekinhetett az iratokba az MVH-nál, akkor olyan bejegyzéseket látott, ami arra utalt, hogy a Zöld Kert által megigényelt támogatások nem is mindig a cégnél köthettek ki. Erről ő tájékoztatta a hatóságokat is.

A másik érintett fél

Az uniós támogatás körül kialakult vitáról Hangrád István nem kívánt nyilatkozni. A cégvezető szerint ebben az összetett ügyben arról van szó, hogy egy nyakatekert eljárással kitúrták bérlői státuszából. Állítása szerint, amíg neki évente megújítandó, 1,5-2 millió forint összegű bérleti díjas szerződése volt, addig Mata Józseffel a felszámoló haszonbérleti kontraktust írt alá. Ez a megoldás azzal járt – a Zöld Kert vezetőjének elmondása szerint –, hogy őt ki lehetett hagyni, és korábbi bérlőként sem rúghatott labdába. Ráadásul Mata ingyen kapta a bérleti jogot, ami – vélekedett Hangrád – a felszámoló részéről a hitelezők érdekeinek nem megfelelő képviselete, hiszen így pénztől esnek el.

Hangrád fenntartotta igényét a területek iránt, és vállalkozása tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re hivatkozva folyamodott támogatásért. Erre lehet következtetni egy, a szerkesztőségünk birtokába került MNV-levélből. A vagyonkezelő ugyanis 2010. február 23-án hozzájárult, hogy az időközben az államhoz visszakerült szövetkezeti földterületeket – az úgynevezett maradvány területeket – a Zöld Kert Kft. használja. A cég egyébként feljelentést is tett csalás gyanúja miatt a vám- és pénzügyőrségnél 2010 szeptemberében, de nem találtak arra utaló nyomot, hogy jogosulatlan igénylés történt volna, így az eljárást megszüntették.

Szűcs Zoltán úgy véli, az állam nem vehette volna vissza a földeket, amíg a kárpótlási haszonjegy kiadása be nem fejeződik. Emellett – tette hozzá –, mivel a területek állami tulajdonba kerülését megtámadta a bíróságon, annak jogerős lezárásig az MNV nem rendelkezhetett volna a területek felett, s nem járulhatott volna hozzá ahhoz, hogy a Zöldkert használja a területeket. Az ügyben indított perben azonban az állam javára döntött a bíróság.

Érdekes hivatali eljárás és egymásra mutogatás

Az MVH eljárása
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – amelyhez az NFA irányított minket – azt közölte, ha megállapítják, hogy egy esetben jogosulatlan volt az igénylés, akkor az érintetteknek vagy együtt kell helyesbíteniük kérelmeiket, vagy a jogvita elbírálására az illetékes hatósághoz kell fordulniuk.”A jogosulatlan igényléssel érintett eljárásokat az MVH a jogvita jogerős eldöntéséig felfüggeszti" - írták.

Az állami vagyont felügyelő társaság azonban nemcsak 2010-re adta ezt meg Hangrád cégének, hanem 2009-re visszamenőleg is. Matával pedig szóban sem álltak, legalábbis a férfi sérelmezte, hogy 2009-ben, amikor már látszott, hogy a maradványterületek az államé lesznek, kérte az MNV-től, hogy azokat birtokban tarthassa. Levelére azonban nem válaszoltak.

Az MNV Zrt. a hvg.hu kérdéseire sem felelt. Így arra sem, hogy akkor melyik félnek járt az uniós pénzekből kifizetett évi több millió forintos támogatás és miért. A szervezet arra hivatkozva hárította el a válaszadást, hogy a témában a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az illetékes. Bővebb tájékoztatást azonban itt sem kaptunk. Az NFA elnöke, Sebestyén Róbert arra hivatkozott, hogy szervezetük 2010. szeptember 1-jétől gyakorolja a földalapba tartozó termőföldek felett a tulajdonosi jogokat. Az ügyről azért sem tud nyilatkozni, mert egyrészt tavaly szeptember előtti, másrészt a termőföldek miatt indított per jogerősen még nem zárult le. Mata József ugyanis pert indított az MVH-val szemben, hogy a hivatal által - szerinte jogtalanul - kiszabott kiszabott 3,4 millió forintos bírságot ne kelljen befizetnie. Az MHV részéről azonban a tárgyaláson senki sem vett részt.

A Mata-Hangrád nézeteltérés kapcsán azért sem kerültünk közelebb az igazsághoz, mivel az MVH tájékoztatása alapján a megkeresésben szereplő egyes gazdálkodók támogatási kérelmeivel, azok ellenőrzésének eredményeivel kapcsolatos adatok nem nyilvánosak és nem közérdekűek. A hivatal arra nem felelt, mi az oka annak, hogy a Matának az MVH-val szemben, a kiszabott 3,4 millió forintos bírság ellen indított perének június 14-én megtartott tárgyalásán a hivatalt senki nem képviselte.

Eltűnt a hatóságoknál a feljelentés?

Mata József már csak abban bízhat, hogy az idén ügyészi utasításra elrendelt nyomozás során a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság utána jár annak, történt-e visszaélés, és ha igen, milyen módon hajtották végre azt. A megyei rendőrségi szóvivő, Soltész Bálint tájékoztatása alapján ugyan igaz, hogy 2008-ban nem akadtak csalás nyomára, a megyei ügyészség azonban most mégis arra gyanakszik, hogy esetleg – mint azt Mata Józsefnek is elmondták – illetéktelenek jutottak uniós támogatáshoz, ezért újra kivizsgálják az ügyet. A mezőgazdasági vállalkozónak elárulták azt is, hogy az általa korábban tett feljelentés papírjait két évig nem is találták.

@z15: Mik vannak... Mata a kisMata?

igen